Eszti anyu és óvónénik figyelmébe. Mi folyik ebben az óvodában? :))... Zita ma reggel: Anya, engem az oviban megcsókojt az Esztej. Én: Miért? Zita (könnyed vállrándítással, huncut mosollyal): Meejt azt jaacottuk, hogy én vagyok a szépszége. De nem fogom féjjüj - értsd férjül -venni! :))
Kicsi lányom, esti lefekvés előtt:
Anya, úgy hiányoztál ma nekem, mikor a dolgozóban voltál. Elkeseredett a szivem, amikor eszembe jutott, hogy hiányzol!
(Eredeti nyelven: Anya, úgy hijaaanyoztaj ma nekem, mikoj a dogozóba vootaaj. Ejkesejedett a szivem, amikoj eszembe jutott, hogy hiaanyzoj!)
Zita ma azzal jött elő, hogy: "Anya, az autó kereke egy henger." Gondoltam magamban, tulajdonképpen igaza van, de egyben rettentő mód meg is lepődtem, honnan hallott ő egyáltalán erről a szóról. Talán az óvodában? Tőlem biztos nem, hisz eddig nem éreztem késztetést kicsi lányom síkidomokkal való megismertetésére. Nagy meglepetésemben vissza is kérdeztem: "Micsoda??" Erre Zita kissé elbizonytalanodva: Akkor nem henger, hanem tenger! :))
Két lányom együtt játszott a szobájukban. Egyszer csak Annát halaszthatatlan folyó ügyei szólították... Távollétéig az előpakolt játékokkal kapcsolatban a következőképpen rendelkezett: Zita! Mindjárt jövök. Addig bármelyik játékkal játsszál nyugodtan, jó? Kivéve az enyémekkel, azokkal nem játszthatsz! - hiába, nagylelkű gyermek! :))
Ma reggel negyed 6-kor (miután Zita felébredt és bebújt mellénk s folyamatosan karattyolt) azon gondolkodtam, vajon hogy bírta ki a lányom életének azt az első két évét, amíg nem tanult meg beszélni.
2011. szeptember 3. · Budapest ·
Szombati főzőcskézés: Zita a konyhapulton ülve kavarja a gofritésztát, én sütöm, Anna pedig a nappali közepén táncol miközben csutkán hallgatjuk a Quimby Fekete Lamoure c. nótáját:))
Zitika: Ugye tudod anya, hogy nagyon szejetjek? - anya mosolyog, lányka folytatja: És ugye tudod, hogy te is nagyon szejetsz, anya?
Reggel szokás szerint indult a csipet csapat iskolába, óvodába. Zita - hátán a kis hátizsákjával - az ajtóból még visszaszólt:
Anya, ha egy kisz majacka kopog, akkoj engedd be, de ha faakasz, akkoj ne engedd be! Szijaaa!
