Nem tartom magam teljesen elvakult szülőnek; tudom, hogy egy 11 hónapos gyerek nem tud gyököt vonni, Balatont átúszni, sem népdalokat énekelni boldogan, mégis az utóbbi napokban az a fura gyanúm támadt, hogy a kis kislányom értelmesen válaszol néhány kérdésemre...
Az úgy volt, hogy tegnap este mikor mondtuk neki, hogy itt az alvásidő, integeni kezdett Pannikának. (Senki nem integetett neki, nem azt utánozta)...
Később az ágyunkra tettem az esti szopihoz, beszélgettem hozzá: "Ugye álmos vagy már kicsim?" - Erre ő bólogatni kezdett.
"Ezek csak véletlenek lehetnek" - gondoltam magamban, hisz nem tanítottuk neki sem a pá-pát, sem a bólogatást...
Ma délelőtt hasonló körülmények között megismétlődött a bólogatós történet és bólintgatás után még látványosan hasra dőlt az ágyon mosolyogva, hisz ő álmos:)
Este pedig miután betettem a kiságyába és jóéjszakát-szépálmokat kívántam neki, megint elkezett integetni nekem mosolyogva...
Most kicsit össze vagyok zavarodva, nem tudom, Zitácska tudatosan kommunikál-e velünk, vagy csak a véletlenek játéka ez a pár eset...
