Körülbelül 1 hónapja vettünk egy kenyérsütő gépet. Már régóta kacérkodtam a gondolattal, bár nem vagyok az a "van egy kis szabadidőm süssünk már egy könnyű swarzwaldi tejszínes meggytortát" típus.
Viszont úgy éreztem, ez a kenyérsütés téma menne nekem, főleg, hogy csak annyi a dolgom, hogy kimérem és beleteszem a masinába a hozzávalókat. S így nem adalékanyaggal és tartósítóval turbózott kenyeret ehet a család, hanem házit, amibe azért próbálok belecsempészni ezt-azt; hol magokat, hol túrót vagy joghurtot vagy épp reszelt répát.Úgyhogy mióta megvan a gép, kb. kétnaponta sütök vele egy kenyeret és eddig nem nagyon tudtam elrontani az én tehetségemmel sem:)
A múltkor - miközben Annácska már a második szelet vajas kenyeret majszolta - megkaptam a magam dícséretét tőle: "Anya a te kenyered ugyanolyan finom, mint a bolti." A kis drágám tényleg elismerésnek szánta:)
