Tegnap délután vendégségben jártunk barátainknál. Mindenki remekül érezte magát, csak Zitácska fakadt sírva egyszer keservesen, amikor a nyálának felitatására használt papírzsebkendőből nem falatozhatott. Merthogy ő azt hitte, hogy valamilyen finom étket tagadok meg tőle. És ő mindent meg akar enni, amiről azt hiszi, hogy ennivaló. Akkor is ha éhes, és akkor is, ha nem... Annyira tetszik benne, hogy ösztönösen minden ennivalóra rárepül, hisz Panni ilyesmit még csak véletlenül sem produkált...
Off: <Egyébként az óvónők állandóan "szekíroznak" bennünket a témával, mondják, hogy ez kihat az idegrendszeri fejlődésére is és hogy szerintük "ételundor" nevű pszichés "betegségben" szenved az Anna. Tényleg van ilyen? Vigyem pszichológushoz? Én valahogy úgy gondolom, hogy nem baj, ha pl. a C vitamint nem paprikából szerzi be, hanem eperből, vagy ha fehérje-adagját szívesebben eszi tojásból, mint husiból. Amúgy meg kortársai között átlagos magasságú és súlyú (az oviban sok kisebb gyerek van nála a csoportban) és egyáltalán nincs vézna vagy alultáplált kinézete, kifejezetten jó húsban van. A gyerekorvosunk sem lát itt nagy problémát... Valakinek van hasonló témában tapasztalata?>
