A beszoktatás részletei számomra csak Laci elmondása alapján ismeretesek, úgyhogy nem eresztem bő lére a történetet, csak a lényeget írom: Panni az első perctől kezdve otthon érezte magát az új környezetben. (Pont.)

A beszoktatás alatt különösen említésre méltő esemény nem történt, hacsak az nem, hogy Panni már az első napon jelezte az óvónéniknek, hogy ott akar aludni, de ők ragaszkodtak ahhoz, hogy majd csak a második héten kerülhet rá sor, mert itt ez így szokás. Aztán Panni addig nyaggatta őket, hogy a csoportból csak neki megengedték, hogy a 4. napon ott is aludjon. Az első hét értékeléseképpen megtudtam, hogy az óvónők meglátása szerint Anna a koránál jóval érettebb, rendkívül okos kislány, aki remelkül alkalmazkodik az új körülményekhez, szívesen beszélget az óvónénikkel, de inkább még egyedül játszik. Problémát egyedül az étkezésével kapcsolatban látnak... Hát igen, ahhoz nem kell nagy tehetség, hogy észrevegyék, mennyire válogatós:(

Az óvoda második hetét sajnos otthon töltöttük, mivel egy makacs vírusos fertőzésen esett át a nagylány...

Az ovibajárás 6. napján pedig már új barátra is szert tett a kisasszony, egy Barnabás nevű nagyobb kisfiú személyében, úgyhogy már nemcsak egyedül játszogat:) Ennek személy szerint én nagyon örülök, mert tényleg egy lelket sem ismert Anna a csoportból és kicsit izgultam, nem fogja-e nagyon visszasírni a bölcsis játszótársait...