Az utóbbi hetekben, napokban egyre többször hallom a bölcsiből és tapasztalom magam is, hogy Annácska kezd egyre nyitottabb lenni az új ízekre. Olyan ételeket kóstolt meg mostanában, amelyekről korábban hallani sem akart...
Itt van például a múlt hét: állítólag az egész bölcsi összeszaladt, amikor Anna jóízűen elkezdte falatozni a finomfőzeléket - ami mellesleg szerintem a legpocsékabb ételek egyike, de inkább nem minősítem a lányom ízlését...
Úgy tűnik, igen rákapott a kisasszony a levesekre: hétvégén a szüleimnél termelt be egy nagy adag húslevest + répát és rengeteg főtt csirkehúst - nem győztem csodálkozni, hogy még mindig kér...
Valamelyik nap a bölcsiben a karalábélevest fogyasztotta el nagy élvezettel (persze karalábé nélkül, csak a levét), Márti néni elmondta még hozzá, hogy hallgatta, miket magyaráz evés közben Anna a kis szomszédjának: "Edd meg e jeveszt Csabika, nagyon finom ész egésszégesz. Meg kejj enni."
Tegnap este pedig otthon okozott nem kis meglepetést, amikor vacsorára hajacskát (persze nem az emberi fejet borító szőrzetet) azaz halacskát kóstolgatott. Egész pontosan a "riomare" tonhalról van szó.
Esténként alig várom, hogy amikor hazaérek, azzal fogadjon az Anna, hogy "Anya, megettem a jeveszt! Jépajevesz (értsd: répaleves=zöldségleves) vojt. Büszke vagy jám?"...
